2013. március 28., csütörtök

Prológus~

Három évvel ezelőtt...

- Nem fog menni, nem tudom megcsinálni. - idegeskedett Zayn a backstage-ben.
- Dehogynem, sikerülni fog! - bíztattam.
- Zayn Malik! - mondta a stáb egyik tagja. - Gyerünk, rajtad a sor!
- Nem, én ezt nem akarom... - mondta lehajtott fejjel s elindult a kijárat felé.
- Hééé, nem mész te sehova! Nem fogsz megfutamodni! Most szépen kimész oda és elénekled a dalt, oké? Jól énekelsz, hidd el. - mondtam határozottan, mire Zayn arcára egy bátortalan félmosoly húzódott.
Idegesen, remegő lábakkal lépett fel a színpadra.
A színfalak mögött Doniya-val majd' meghaltunk az izgalomtól.
Majd mikor Zayn 3 igent kapott sikítva ugrándoztunk, mint a kisgyerekek.
- Megmondtam, hogy meg tudod csinálni! - ugrottam Zayn nyakába s egy puszit nyomtam arcára.
Még mindig remegett. Nem akarta elhinni hogy, megcsinálta.


Három év... Három év telt el. Sok idő...
Zayn azóta sokat változott: híres lett, milliók rajonganak érte, önbizalma is van bőven...
Megváltozott. Már nem a félénk Zayn, aki énekelni is alig mert. Már nem a legjobb barátom...


4 megjegyzés: